Találkozás
A szív és az ecset ugyanarról mesélnek – az életről, ami mindig újra kivirágzik.
A szív és az ecset ugyanarról mesélnek – az életről, ami mindig újra kivirágzik.
Nem vagyok teológus, és semmilyen hivatalos egyházi végzettséggel sem rendelkezem.
Hivatásomat tekintve képzőművész vagyok — festőművész.
Mégis, évek óta mély meggyőződéssel vallom, hogy Isten maga az Élet, és minden igazi alkotás csak annyiban értékes, amennyiben az Ő életéből merít.
Ő nem egy mű, hanem maga a nagybetűs ALKOTÓ — minden létező...
Az igazi jóság nem parancsból, hanem szívből születik.
A természetben felfedezhető rend és szépség önmagában is az Alkotó jelenlétéről beszél.
Miért festek? Talán a legegyszerűbb válasz erre: azért, mert festő vagyok.
Ahogy az ember nem tud élni étel, víz és levegő nélkül, úgy én sem tudok élni festés nélkül. Számomra a festés életszükséglet.
Hosszú válasz egy egyszerűnek tűnő kérdésre. Avagy: egy festő gondolatai a boldogságról, hivatásról és Teremtőről
Kelt Mosonmagyaróváron, ahol még a frissen feszített vászon is jobban illatozik, mint egy új laptop doboza. Manapság festményekkel gyakrabban találkozunk, mint valaha. Elég csak egy gyors kattintás, egy fürge görgetés – és máris ott virít előttünk a Mona Lisa, egy Monet, vagy éppen a saját festményem, kávésbögrés reggeli közben, valami okoseszköz...
Kelt Mosonmagyaróváron, 2025. április 25-én, ahol az olajfesték illata még mindig édesebb, mint a tavaszi virágoké. Akit valaha megcsapott egy igazi festőműhely bódító illata, az tudja: a jó minőségű alapanyagok megdobogtatják a szívet. A gyönyörű, feszesre feszített vásznak, a ragyogó fehér felületek, a hibátlanul kasírozott alapok... És persze a...
Kelt Mosonmagyaróváron, egy napfényes reggelen, kávéscsésze mellett. Be kell vallanom valamit: nem vagyok egy nagy sofőr. Autóvezetés közben rendszerint nem érzem magam egyenrangúnak a technikával, sokkal inkább olyan vagyok, mint egy zongorista, akit hirtelen egy traktorra ültettek. A pedálok ugyan megvannak, de valahogy mégsem jön ki belőlem a...
Első pillantásra alig észrevehető, jelentéktelen apróság csupán a festmény sarkában megbúvó, szerény szignatúra. De akad olyan alkotó, aki szándékosan kihívó, erős színnel, élénk kárminvörössel vagy valami hasonló, rikító árnyalattal teszi oda névjegyét, mintha hangosan kiáltaná világgá önmagát: "Itt vagyok, ez vagyok én!" Az aláírás azonban mindig...