Blog

Az igazi jóság nem parancsból, hanem szívből születik.

A természetben felfedezhető rend és szépség önmagában is az Alkotó jelenlétéről beszél.

Miért festek? Talán a legegyszerűbb válasz erre: azért, mert festő vagyok.
Ahogy az ember nem tud élni étel, víz és levegő nélkül, úgy én sem tudok élni festés nélkül. Számomra a festés életszükséglet.

Hosszú válasz egy egyszerűnek tűnő kérdésre. Avagy: egy festő gondolatai a boldogságról, hivatásról és Teremtőről

Kelt Mosonmagyaróváron, ahol még a frissen feszített vászon is jobban illatozik, mint egy új laptop doboza. Manapság festményekkel gyakrabban találkozunk, mint valaha. Elég csak egy gyors kattintás, egy fürge görgetés – és máris ott virít előttünk a Mona Lisa, egy Monet, vagy éppen a saját festményem, kávésbögrés reggeli közben, valami okoseszköz...

Kelt Mosonmagyaróváron, 2025. április 25-én, ahol az olajfesték illata még mindig édesebb, mint a tavaszi virágoké. Akit valaha megcsapott egy igazi festőműhely bódító illata, az tudja: a jó minőségű alapanyagok megdobogtatják a szívet. A gyönyörű, feszesre feszített vásznak, a ragyogó fehér felületek, a hibátlanul kasírozott alapok... És persze a...

Kelt Mosonmagyaróváron, egy napfényes reggelen, kávéscsésze mellett. Be kell vallanom valamit: nem vagyok egy nagy sofőr. Autóvezetés közben rendszerint nem érzem magam egyenrangúnak a technikával, sokkal inkább olyan vagyok, mint egy zongorista, akit hirtelen egy traktorra ültettek. A pedálok ugyan megvannak, de valahogy mégsem jön ki belőlem a...

Első pillantásra alig észrevehető, jelentéktelen apróság csupán a festmény sarkában megbúvó, szerény szignatúra. De akad olyan alkotó, aki szándékosan kihívó, erős színnel, élénk kárminvörössel vagy valami hasonló, rikító árnyalattal teszi oda névjegyét, mintha hangosan kiáltaná világgá önmagát: "Itt vagyok, ez vagyok én!" Az aláírás azonban mindig...

Mi emberek sokan vagyunk sok félék és ez így csodálatos. Érzékeny és érdekes témáról értekezem ebben a pici írásban: kik a festményeim vásárlói? Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom, akkor az így szólna: kedves emberek, akiknek annyira megtetszik a munkám, hogy úgy döntenek, együtt fognak élni vele.

Kelt Mosonmagyaróváron, ahol a szerelem meglepőbb helyeken bukkan fel, mint egy rajztömb alól előkandikáló szénceruza.Ha visszagondolok a fiatal éveimre, néha olyan, mintha valaki előre megírta volna. Regénybe illő jelenetek, váratlan fordulatok, és a végén egy kérdés, amit egy telefonfülke mellett tettem fel – de erről később.